| |
 |
 |
| | 2010. 5. 11. | Építész válaszol épületenergetikai szakkérdésekben | | Bővebben » |
| | 2010. 3. 1. | MKIK építőipari kivitelezői nyilvántartásba vétel | | Bővebben » |
|
 |
|
|
|
|
|
|
|
|
 |  | zoli - 2010. 5. 7. 16:38 |  |  | | 1. | Fafödém
Tisztelt Szakértő!
Tetőtérbeépítés történik jogerős építési engedély alapján: bennmaradó faszerkezetű zárófödém felett új vb. vendégfödém készül. Menet közben kiderült, hogy a fafödém műszaki állapota miatt műszakilag és anyagilag is jobb, ha a zárófödém egy szakaszán található fafödém elbontásra kerül. Természetesen minden más változatlan formában megépül. Ezen módosítás engedély-köteles vagy bejelentés-köteles, esetleg elég az építési naplóba rögzíteni a műszaki szükségszerűséget? Nem is lenne célszerű hetekig, hónapokig várni egy új tervdoksi elkészítésére, és egy új jogerős határozat megszületésére, ami legjobb esetben is min. 2-3 hónapos csúszást jelent, nem beszélve a tető nélküli állapotok (esőzések) okozta további problémákról és károkról.
Üdvözlettel, HZ
(a kérdés további részletei a fórumban olvashatók, a szerk.) |
|  | | |  | | |  | | | Tisztelt Kérdező!
A 37/2007.(XII.13.) ÖTM rendelet 1. számú mellékletének II.fejezetének 29. pontjának értelmében az építési engedély, vagy bejelentés tudomásulvételéhez kötött, használatbavételi engedéllyel még nem rendelkező, építőipari kivitelezés alatt álló új épület tartószerkezeti rendszerének megváltoztatása, jelen esetben szükségből, bejelentés köteles.
Ezt mondja a törvény...
Ha viszont a törvény nem tud róla, és van egy statikus a közelben, aki felelősséggel oda figyel, és a felelős műszaki vezető is vállalja a dolgot, akkor mondhatjuk azt, hogy a tartószerkezeti rendszer nem változik, csak apróbb hibák kijavításra kerülnek. Ami meglévő épület átépítése esetén elég gyakori. Az építési naplóba azonban mindenképp be kell jegyezni: a javítás szükségességét, és a statikus által előírt megoldást!
Esetleg a munkálatok végzése közben be lehetne adni egy bejelentést. Akkor a kecske is jól lakna és a káposzta is megmarad.
Üdvözlettel,
|
|  |
| | KK - 2010. 5. 7. 16:38 | | | | 2. | Fal nedvesedés
Tisztelt Szakértő!
A házam felújításának a vége sajnos belecsúszott a télbe. A külső hőszigetelést még sikerült a nagy hidegek előtt feltennünk. A vakolás már hőszigetelt, de csak minimálisan fűtött épületben folyt. Fagypont alatt sosem volt a hőmérséklet a házon belül. Most, hogy kész lett a fűtő rendszer is, és beindítottuk a mennyezetfűtést, azt tapasztaltam, hogy elkezdett vastag cseppekben kijönni a víz a vakolatból. Ami furcsa, hogy a mennyezet persze már száraz, és az oldalfalakon sem látszik túl nagy nedvesség, csak körben a betonkoszorú mentén van nagyon nagy mértékű vizesedés, ez folyik végig a falon.
Kérdésem, hogy ez normális és el fog múlni, amikor elfogy a víz a falból, vagy esetleg az az oka, hogy a külső hőszigetelés nem ér fel egészen a fal tetejéig (a felső 20 cm-hez nem tudtunk hozzáférni az eresz alatti deszkázás miatt) és ott mindig egy hőhíd lesz? Megoldás lehet, hogy a födém szigetelésére használt üveggyapottal letakarom a betonkoszorú azon részét is, ami az eresz deszkázat alá esik?
Köszönettel: Kálmán Károly |
| | | | | | | | | | Tisztelt Kálmán Károly!
Ez teljesen normális folyamat, csak nem szükségszerű. A beton víztartalma igen magas. Melegben a levegő sokkal több párát képes felvenni, ezért a száradás is gyorsabb. Így a betonból is könnyebben kiszárad a nedvesség. Minél jobban csökken, a hőmérséklet a levegő által szállított pára mennyisége úgy csökken, így növekszik a száradási idő. Önök
ezt az időt nem várták ki, ezért most szárad a koszorú, emiatt nedvesedik a fal. Ezért sem szokták rögtön levakolni a falat, hanem hagyják állni. Ha nem száradnak ki a szerkezetek, akkor a későbbiekben a vakolaton repedések jelenhetnek meg, hiszen a száradás vízelvonással jár, az pedig térfogat csökkenést okoz.
Mivel kívülről hőszigetelés "védi" a falat így külső repedésekre nem feltétlenül kell számítani és nedvesedésre sem, feltételezem, polisztirol hab hőszigetelés van, ami párazáró, így külső irányba nem tud a nedvesség áramolni. Száradás után a nedvesedés el fog múlni, bár addig is javaslom az alapos szellőztetéseket a penészesedés elkerülése miatt. Ezekre az alapos szellőztetésekre amúgy is érdemes rászokni, ha polisztirol hőszigetelés van a falon, pláne ha a nyílászárók is légmentesen zárnak.
A hőhíd megjelenése a koszorúnál már egy másik probléma, amelyre valóban megoldást jelent, ha a födémszigetelést tovább vezeti. Ezt a hibát mindenképp orvosolni kell, mert ugyan a koszsorú kiszárad, de attól még hőhidas marad és el kezd penészesedni.
Ezért jó +5 fok feletti hőmérsékleten építkezni.
Üdvözlettel, |
| |
| | Lani - 2010. 5. 7. 16:37 | | | | 3. | Érdeklődés falrepedésről
Tisztelt Cím!
38 éves társasházi lakásomat érzem veszélyben, ezért írok.
A lakás egy 4szintes tégla társasház földszintjén levő saroklakás. Az utóbbi időben észrevettem, hogy a ház falain körben minden oldalon, így ott is ahol az én lakásom külső fala van, repedések jelentek meg. Kb. a földfelszíntől egy másfél méter magasan. 1-2 mm szélesek szemmel láthatóan nem növekednek ugyan, de én mégis aggódom, hogy esetleg statikailag instabillá lett volna az épület? Mit lehet ezzel tenni? Mi várható? Még jobban szétcsúsznak a repedések és szétnyílik a fal? Volt szomszéd, aki ezeket a külső fali repedéseket házilag bevakolta mondván az eső, a víz ne menjen bele. Ettől még a repedés megvan: felfelé terjed.
Kérem tanácsát, menthető-e a ház, vagy jobb, ha eladom a lakásom és elköltözök? Válaszát várva előre is nagyon köszönöm, L. Ani |
| | | | | | | | | | Kedves L. Ani!
Konkrét esetek megválaszolására ritkán vállalkozom levélben, inkább időpontot egyeztetek egy helyszíni szemléhez. Ha hasonlatot kéne keresek, akkor a távgyógyítás jut eszembe. Egy tünetnek nagyon sok oka lehet, táv diagnosztizálni nagyon nehéz, még akkor is, ha orvosi szempontból minden ember azonos felépítésű.
Az épületek ennél sokkal változatosabb módon készülnek. Már az se mindegy, milyenek a talaj, és terepviszonyok, milyen anyagokat, és milyen méretben alkalmaztak, mekkora a ház, milyen külső hatásoknak volt kitéve, és sorolhatnám.
Annak eldöntésére, hogy mi a gond a házzal, ennyi információ nagyon kevés. Még ha küldött volna tervrajzokat, és fényképeket, felelősen akkor se tudnánk nyilatkozni, mivel az előző hasonlattal élve, látnunk kellene a "pácienst", az épületet. Tervrajzok, és fényképek alapján is csak kollégáknak vállalunk szakmai konzultációt, mert hozzá tudják tenni a szakszerű kommentárjukat.
Üdvözlettel, |
| |
| | Fekete K - 2010. 5. 7. 16:37 | | | | 4. | Ház vétel: kit hívjak?
Tisztelt Szakértő Úr!
Családi ház vásárlását fontolgatjuk, és egy régebbi választ olvasva tűnt fel, hogy felhívják a figyelmet statikussal való konzultációra. Tekintve, hogy laikusok vagyunk, mi is gondoltunk arra, hogy ismerős építész véleményét kérjük, de lehet, hogy célszerűbb nem egy „egyszerű” építészhez, hanem rögtön statikushoz fordulnunk? Mi erről a véleménye? A statikus adott esetben részletesebb információkkal is tud majd szolgálni a ház állapotáról, mint egy építész? Mire számíthatunk, kb. hány órás elfoglaltságot jelent egy vélemény összeállítása? Mennyi a statikusok óradíja? Előre is nagyon köszönöm a segítségét! |
| | | | | | | | | | Kedves Katalin!
Ha van tapasztalt építész ismerősük, az szakmailag teljesen megfelelő, ha vásárlás előtt vele nézetik meg a házat. Kifejezetten statikus csak akkor ajánlott, ha nyilvánvaló repedések, süllyedések vannak a házon. Ebben az esetben viszont a vásárlás sem javasolt.
Az okl. építészmérnök (építész), és az okl. építőmérnök (statikus) szakmai tudása nagymértékben fedi egymást.
Az építész a tervezett épület elrendezése, és tömeg alakítása mellett, ami az épület művészi színvonalú megfogalmazása, az épület minden szerkezetére vonatkozó ismeretekkel is rendelkezik. Pl. víz-, és hőszigetelés, tartószerkezetek, burkolatok, asztalos, és lakatos szerkezetek, rétegrendek, csomópontok.
A statikusnak a feladata elsősorban az épület tartószerkezeti részeinek legalaposabb ismerete. Az ezekben keletkező erők, terhek számítása, és a tartószerkezetek méretezése.
Családi háznál a felmerülő problémák nagyságrendje, egyik szakterület szakembereinek sem okozhatnak problémát.
Az e két szakterületen dolgozók speciális tudása leginkább a nagyobb beruházások szintjén válik ketté.
Üdvözlettel, |
| |
| | Kovács Péter - 2009. 11. 16. 17:28 | | | | 5. | Padlószint magassága
Tisztelt Építész Úr!
Az lenne a kérdésem, hogy új háznál milyen magas legyen az alap. Látom sok rajzon, hogy szinte a földre teszik a házat. Ahová építenék, az a terület kicsit lejtős, így lefolyik a víz róla.
Tisztelettel: K. Péter |
| | | | | | | | | | Tisztelt K. Péter!
Gondolom a kérdése a padlószint, és a környező terepszint közötti kis szintkülönbségre vonatkozik.
A hagyományos megoldás, amikor a terep síkjából 30cm-re kiemelkedik a lábazat. Ez ugyanis a hóhatár. Ekkor minimális esetben éri el a hó a falat, ezen kívül nem veri az eső, erős szélben nem torlódik fel a víz, nem rúgunk bele, nem toljuk neki a talicskát a falnak. Némi védelmet a kisebb állatok elleni is ad, bár a gyík így is bejut, ha akar. Azonban minél nagyobb ez a lábazati rész annál nagyobb lehűlési felületet ad, hiszen a lábazat mögött földfeltöltés van, ami mivel ki van emelve a terep síkjából, nem szigetel, folyamatosan hűl. Persze ez a hatás vastag hőszigeteléssel ellensúlyozható, de azért nem ideális. A nagy kiemelést ezért inkább csak pince esetén javasoljuk, illetve ha valamilyen terepalakítási gond van. (pl. az út magasabban fut, mint a ház bejárati szintje).
Ha azonban úgy döntene, hogy Önnek jobban tetszik, hogy az épület egybesimul a környezetével, akkor ez is megoldható.
Az új építésű ház jogerős építési engedély birtokában, és kiviteli tervek alapján építhető. A tervnek tartalmaznia kell legalább 2db metszetrajzot, szintkótákkal, amin szerepelnie kell a terület talajviszonyaiból adódó alapozási síknak, az alap magasságának, valamint az erre kerülő esetleges lábazati falnak.
Ezek minden tervezett épületnél egyedileg, és a tervező mérnök által meghatározandó méretben készülnek. A tervezés során mindig figyelembe kell venni a terület felszíni víz, és talajvíz viszonyait is, valamint a talaj tulajdonságait (geodézia, talajmechanika).
Ezek függvényében kell megoldani a vízelvezetést, a víz-, és hőszigetelést, és akkor elérhető, hogy a házból alig észrevehető szintkülönbséggel lépjünk ki a kertbe.
Csak egy kiragadott példa a megoldásra: a lábazatot 30cm magasságig függőleges síkban vízszigetelni kell, illetve lépésálló, úgynevezett extrudált hőszigeteléssel kell ellátni (XPS), amire jöhet a lábazati vakolat. Ez a megoldás több szakértelmet kíván és drágább, mint a hagyományos kialakítás.
Üdvözlettel,
|
| |
| | Ferenc - 2008. 6. 22. 22:52 | | | | 6. | Fafödémre tetőtér beépítés
Tisztelt Építész Úr!
Budapesti, 1 emeletes, kb. 130 éve épült fafödémes ház. 39 albetéttel. El tud ön képzelni egy ilyen házra tetőtér beépítést? A födém a vizes blokkoknál elrothadt, az én konyhámban, vasgerendákkal ki kellett tíz éve váltani a födémet, mert életveszélyes volt. Én az 1. emeleten lakom, Szemmel látható, hogy nem csak a stukatúr, hanem a gerendázat is megsüllyedt. (a fesztávolság 6m). Nem vagyok sem építész, sem statikus, de úgy tudom, létezik olyan törvény, amely statikusi véleménytől függetlenül, nem engedi a fafödémes bérházak tetőterének beépítését.
Válaszát előre is köszönöm: Bella Ferenc |
| | | | | | | | | | Tisztelt Bella Ferenc!
Kezdem a végén: nincs olyan törvény, ami műszaki szempontból tiltaná fafödémes házak tetőtér beépítését. Természetesen minden hasonló beépítés építési engedélyköteles, aminek megvan a jogi szabályozása. Nagyon sok feltételnek kell megfelelnie egy építési engedélynek ahhoz, hogy jogerőre emelkedhessen, így pl. az érintett tulajdonosok, telekszomszédok jóváhagyása is szükséges a beruházáshoz. Továbbá ha a ház műemléki védettséget élvez, akkor a műemlékvédelmi hivatal engedélye is kell az esetleges tetőtér beépítéshez.
Az Ön által leírtak szerint a padlásfödém nagyon rossz állapotban van, elképzelhető, hogy még tovább romlik az állapota, és akkor már további toldozgatással javítani nem lehet.
Az egyik lehetséges hosszú távú megoldás, ha a jelenlegi födémet megtartva, annak felső síkjától egy új vasbeton teherviselő födémet alakítanak ki, kiváltva így az eredeti fafödémet. Természetesen a fagerendák, faszerkezetek konzerválásáról, kezeléséről gondoskodni kell, továbbá statikai számítást kell végezni a meglévő függőleges szerkezetek teherbírásáról is.
Ez egy igen költséges megoldás, és a legtöbb társasház nem engedhet meg magának egy ilyen nagyságrendű beruházást, más meg nem fogja megfinanszírozni Önök helyett, hacsak nem fűződik hozzá valamilyen üzleti érdeke. Például, hogy a felújított padlástérben tetőtéri lakásokat alakítanak ki, és az azok értékesítéséből származó pénz nyújt fedezetet a ház felújítására.
És itt vissza is kanyarodtam kérdése első feléhez, mivel ebben a konstrukcióban el tudok képzelni egy tetőtérbeépítést a házukra. Sőt, ha az épületszerkezet, és a helyi építési szabályzat engedi, akár emeletráépítést is. Véleményem szerint, ha nem akarják pár éven belül bontásra ítélni házukat, ez lehet az egyik járható út.
Ami nagyon fontos: ha sor kerül a beruházásra, bízzanak meg egy saját építésügyi szakértőt, aki az építkezés során az Önök érdekeit képviseli, és rendszeresen ellenőrzi a kivitelezőt!
Üdvözlettel, |
| |
| | gabriella - 2008. 6. 22. 22:47 | | | | 7. | Falrepedések
Tisztelt Uram!
7 éves házunkon vízszintes irányú falrepedések jelentek meg, kb. 1mm-esek. Eddig csak a válaszfalak némelyikén, de ma az egyik főfalon is. Olyan mintha a téglafugák mentén repedne (szinte minden repedési vonal teljesen vízszintes).
A talaj, amire építkeztünk köves, száraz, de van a házunk alatt egy ásott kút, melyet a pincébe beépítettünk. A vízmélység 14 m. Lehet ez esetleg összefüggésben a repedésekkel?
Vagy ez adódhat abból, hogy a ház csak félpincés megoldású és másként mozognak az alápincézett és alápincézetlen részek?
Néha akkorákat pattan az épület fala, hogy hallható. Még arra is gondoltam, hogy a kiugró eresz nagysága miatt, a ház sarkainál alátámasztó gerendákat tettek. A repedések ebben a vonalban jelentek meg a belső falon. Lehet, hogy a gerendák nagyon feszítik a lehajló tető súlyával a falakat?
Hát lehet, hogy túl aggodalmasnak tűnök, de nem tudom mitévő legyek.
Válaszát előre is megköszönöm, Üdv:) Gabriella |
| | | | | | | | | | Kedves Gabriella!
Egyet tehet: kihív egy statikust, vagy építészt és a helyszínen megvizsgáltatja a házat, mivel nagyon sok oka lehet a repedéseknek, és olyan körülmények is okozhatják azokat, amelyek egy laikusban fel sem merülnek. Néhány példa:
- Talajmechanikai okok (ha a ház süllyed): ismerni kell a talajviszonyokat, a talaj szerkezetét, a lejtését, víztartalmát, stb.
- Statikai probléma: ha nem a terheknek megfelelő a tartószerkezetek méretezése. Lényeges a repedések falfelületen belüli elhelyezkedése is, pl. ha a fal közepe táján jelentkeznek a vízszintes repedések, akkor a vízszintes szerkezetekkel (födémekkel) való kapcsolatuk nem megfelelően lett kialakítva.
- Egyéb épületszerkezeti hiba: rossz vízszigetelés okozta szerkezetkárosodás, rosszul megválasztott rétegrend, nem megfelelő hőtechnikai, páratechnikai méretezés miatt a szerkezet kifagyhat, repedhet, és akár ledobhatja a külső burkolatokat is.
Mindenképpen megéri mérnök szakemberrel megnézetni a problémát, nem csak az önmaga megnyugtatása véget, de a későbbi károk megelőzése érdekében is.
(A mérnöki díjakról korábbi válaszainkban olvashat.)
Üdvözlettel, |
| |
| | norbi - 2008. 4. 28. 14:41 | | | | 8. | Akvárium
Tiszteletem!
Egy átlagos társasház 3. emeletére szeretnék építeni egy 200x60 cm alapterületű akváriumot, melynek súlya megközelítené az 1000kg-ot. Kérdésem, hogy véleményük szerint hosszú távon elbírja-e a lakás padozata az említett terhelést, vagy van esélye annak, hogy beszakad alatta? Illetve, hogy mennyire van jelentősége annak, hogy a berendezést a főfal mellett, vagy egy válaszfal mellett üzemelem-e be? A választ előre is nagyon szépen köszönöm.
Tisztelettel: Szabó Krisztián |
| | | | | | | | | | Tisztelt Szabó Krisztián!
Ekkora terhelés már jelentősnek mondható, ezért javaslom, hogy kérjen fel egy statikust a helyszíni szemlére, és annak meghatározására, hogy milyen a födém típusa. Ennek ismeretében lehet meghatározni, hogy kell-e az akvárium alá teherelosztó szerkezet. Statikai szempontból mindenképpen kedvezőbb a főfal mellé helyezni az akváriumot.
Nem statikai kérdés, hogy a födém feletti, meglévő padlószerkezet elbírja-e a terhet károsodás nélkül. Ha az akváriumot például 4 lábon támaszkodó szerkezetre helyezi, akkor szinte biztosan károsodni fog a burkolat vagy padlószerkezet.
Üdvözlettel, |
| |
| | Caitlin - 2008. 4. 15. 8:3 | | | | 9. | Leváló vakolat
Tisztelt Szakértő!
Házunkban (kb. 30 éves téglaház) a fürdőszoba/előszoba közötti válaszfal folyamatosan vizes, leomlik róla a vakolat. A fürdőszoba plafonig csempézett, azon az oldalon nincs még egy penészfolt sem. Korábban le lett szedve a csempe, az összes csövet ellenőrizték, egyik sem szivárgott. Egy szakértő szerint "hőhíd" keletkezett, de semmilyen megoldási javaslatot nem adott. Szeretnénk megoldani a problémát, nagyon hálás lennék, ha tudna valamilyen megoldást javasolni.
Válaszát előre is köszönöm! |
| | | | | | | | | | Tisztelt Caitlin!
Korábbi válaszunkban már foglalkoztunk a hőhidakkal, és a hőszigetelési problémákkal (2007.2.4.), ahol a konkrét estet a helyszínen is megvizsgáltuk. Az Ön esetében azonban valószínűtlen a hőhíd, mivel két azonos hőmérsékletű belső helyiséget elválasztó falon ez az épületfizikai, épületszerkezeti jelenség nem alakulhat ki, esetleg csak azoknál az éleknél, ahol a válaszfal a külső szerkezetekkel (külső fal, padlásfödém, pincefödém) találkozik, de akkor máshol is jelentkezne a vizesedés. Előfordulhat olyan speciális eset, amikor egy hideg gépészeti szerelvény fut végig a falon (pl. vízvezeték, esővíz ejtővezeték, stb.). A hőhidak megszüntetésének a módja mindig a hidegebb oldal felőli hőszigetelés.
A csempe felőli oldalon nem is jelentkezhetnek nyomok, hiszen a csempét pont vízzáró tulajdonsága miatt alkalmazzák.
Ha lentről felfelé vizesedik a fal, akkor valószínűbb a vízszigetelési probléma, bár erre utaló jelek a máshol is megjelentek volna, illetve ha a felső sarkoktól indul a nedvességfolt, akkor felső beázásra gondolnék. Ha az utóbbi két lehetőség kizárható, akkor javasolnék egy hőkamerás felvétel elkészítését a falról. Nem ismerve az összes körülményt, sajnos nem tudok konkrét megoldást javasolni, de keressenek meg egy építészmérnököt, aki a probléma okának felderítését, és annak megoldását is meg fogja oldani!
Üdvözlettel, |
| |
| | perky - 2008. 4. 8. 5:59 | | | | 10. | Lakásvásárlás előtt
Üdvözlöm!
Lehetőség adódott egy 60-as években épült forgalmas út melletti téglaház vásárlására. A ház oldalfala az úttól mintegy fél méterre van. Ha esik, az autók a falra verik a vizet. Ezen a falon mind hosszanti, mind vízszintes irányban nagy repedés látható kívülről-belül és a vakolat is omlik azon a részen. Nem tudjuk, hogy a ház, hogy van alapozva. Mivel építési engedélyt nem adnak rá az elhelyezkedése miatt, csak az átalakítás jöhet szóba. A ház most telekáron van, de félünk, hogy a javítási költségek jelentősen megnövelnék a kiadásokat. (alábetonozás, szigetelés). Ezzel kapcsolatban szeretném tanácsát kérni, hogy a repedések oka mi lehet? Az út közelsége, a megfelelő alap hiánya, vagy mindkettő? Mennyibe kerül kb. az alap hiányosságainak pótlása és pótolható-e egyáltalán?
Köszönettel, perky |
| | | | | | | | | | Tisztelt Perky!
Jogosak a félelmei! Hosszú távon egy pénznyelőt vásárolna. Ha teheti, álljon el a vételtől, mert ha még építési engedélyt sem adnak ki a telekre, akkor még a bontás sem jöhet szóba, hogy új házat építhessen.
Ajánlom figyelmébe a "Süllyedő ház" (2008.4.6) és "Házvásárlás előtt" (2008.4.8.) című előző válaszainkat!
Üdvözlettel, |
| |
[1..10] [11..20] [21..30] [31..40]
|
|
|
|
|
|
|
